2013. május 25., szombat

Kék komornyik




Mivel a lektorom most nagyon elfoglalt és nem akarom ezzel terhelni, a ti türelmetekkel pedig nem akarok visszaélni, ezért ide töltöm fel a Kék Komornyik következő fejezetét :) Nagyon örülnék minden véleménynek :) Jó olvasást :) ( katt a további bejegyzésekre :3)

2013. május 18., szombat

Wancsiii :3


Mivel a tegnapi nap Tinu mellett még egy drágámnak volt szülinapja, ezért természetesen neki is írtam, csak pöppet mást :3 Wancsii, nem tudom, hogy mennyire fedezhető fel a K projectes vonulat ebben a szöszben, de remélem,  nem tagadod le, hogy ismersz >< AU, de nagyon :D Modern idős szösz :3

Boldog születésnapot! :)


Ciel kelletlenül húzta el a száját:

- Ne már!

Sebastian, aki a telefonján éppen a gyár problémás (és persze piszkos) ügyeit intézte, kárörvendő pillantást vetett rá a napszemüvege mögül. Mélyreható, sötét pillantást, amilyenre csak egy Pokolban nevelkedett démon képes.

- Márpedig muszáj- jegyezte meg mélyen búgó hangon- Ha sikert akarunk, áldozatokat is kell hoznunk. Egyébként meg illik önhöz.

- Fogd be, vagy egyenként égetem ki a belső szerveidet!- morogta a fiatal nemes, továbbra is világfájdalmas képet vágva.

Egy démont kellett becserkésznie. A kék egyenruhás, kusza, ébenfekete hajú szörnyeteg szemet vetett rá… be akarta kebelezni a lelkét, ami érthető módon, még az egyébként higgadt Sebastiant is felbosszantotta.

Így azt tette, amihez talán a legjobban értett: csalit csinált a gazdájából, hogy még csábítóbbá tegye a fajtársa előtt. Azután csak meg kell várnia, hogy elődugja az orrát és..

- Utállak. – Ciel hanyag mozdulattal tette fel a sapkát és hóna alatt az ütött-kopott gördeszkával elindult a forró aszfalton. Várt.




Tinu :3



Van egy fiatal hölgyemény, akinek bizony tegnap volt a szülinapja, csak a gépem megmakacsolta magát :3 Boldog szülinapot Tinu! :D Próbáltam olyan dolgokat tenni ebbe a szöszbe, amiket szeretsz, és az írásaidból vett idézetekkel is találkozhatsz, ha figyelsz ;) 


Sebastian úgy tett, mintha semmit sem vett volna észre, de a szeme alig észrevehető összeszűküléséből arra következtettem, hogy pontosan tudja mi történt. Tudja, ahogy mindig.
A levél felbontva hevert előttem, kitárulkozva, akárcsak Baudelaire versében az út mentén rothadó tetem. A tartalma legalább ilyen gusztustalan volt…
- Mégis mi a franc ez? – kérdőn húztam fel a szemöldökömet, és vádló mozdulattal a kezeim közé csippentettem a boríték sarkát- Kik ezek… akikről ír?- Rápillantottam a papirosra- Rokita és Boruta… te jó ég, mégis milyen elfuserált nevek ezek? Mondjuk még mindig jobb, mint a Crowley… Istenem, ezeknek mégis hol volt az anyjuk, amikor a névadásra került a sor?
Sebastian szája sarkában egy elkövetkezendő mosoly halovány árnya bujkált, csakis arra várva, hogy egyetlen cinkos pillantással a felszínre kerüljön.
- Ezek démon nevek, Fiatalúr. Személyesen ismerem is őket, bár nem igazán állunk meghitt kapcsolatban… Crowley mára eljutott addig a pontig, hogy a másik közelsége, olyan éltető dolog lett számára, mint a halandóknak a levegő, az étel, vagy a víz. Rokita és Boruta pedig… nos, kellemes társaságnak bizonyultak, amikor bajt kellett keverni.
Éreztem, hogy a szám megvonaglik a nem túl sikeresen elrejtett véleményem miatt a démonokról. Ismét vetettem egy pillantást a levélre: „ Tudom, hogy kicsoda a komornyikod. Olyan, mint Rokita, Boruta és Crowley. És mind tudjuk, hogy ők kicsodák.”
- Úgy látszik valaki rájött. – Meglepett, hogy mennyire hidegen hagy az ügy. Hiszen a jövőmről, a bosszúmról volt szó…
Bíztam az ereimben folyó ősi, hamisítatlan, angol vérben. Rossz csillagzat alatt születünk, ez igaz, de mindig megtaláljuk a módját, hogy erőt kovácsoljunk ebből. Játszadozó gyerekek vagyunk csupán, akik hóembereket kényszerítenek térdre, majd lenyakazzák őket.
  És ha netalántán elragadna minket a halál, és egészen a Pokol éjsötét lakkal bevont, kénkő kapujáig keringőzne velünk, kissé kopott estélyi ruhájában, az emlékünk mindig megmarad. Mert nekünk mindig lesznek történetíróink, akik szavakba rendezik a káoszt, és megzabolázva az élet mélységének kifürkészhetetlenségét, visszahozzák az életbe a rég porrá lett világokat.


                                                              Boldog születésnapot! :)