Sok boldog születésnapot Katie! 


Legelőször is gyönyörűen elásom magam egy cuki lyukba, ugyanis bár Katienek a blogján is fent van, hogy szülinapos, de én simán elsiklottam felette és tőle kellett megtudnom... 


Na, szóval sok boldog születésnapot!!! 


A képen kívül( fent), amin csak a szöveg az én munkám, mert a rajztudásom a pálcikaemberkékig terjed ( amik igencsak cukira sikerülnek :P) egy szösszenetet is hoztam neked... a minősége megmutatja, hogy mennyi időt vett igénybe a készítése *zavart nevetgélés* 


Azért remélem tetszeni fog, neked írtam és úgy sejtem ( remélem jól), hogy vagy elég perverz a végéhez :D

- Bocchan?- Sebastian kérdő tekintettel lépett közelebb komor mesteréhez, akit – legalábbis látszólag- teljesen lekötött, hogy a dolgozószobája ablakából látszó tájon pihentesse a pillantását.

Tudta, hogy boldognak kellene lennie ezen a napon, hiszen az lenne a természetes, de...

Fáradtan lehunyta a szemeit.

Ez a nap olyan emlékeket hozott elő, amiket ő korábban felejtésre ítélt, fájó, soha be nem gyógyult sebeket végigtépve a lelkén. A leggyönyörűbb kínzás, a legtökéletesebb fájdalom, a legégetőbb haldoklás...

Igen, ma volt Ciel Phantomhive születésnapja, és egyben az a nap, melyen örökre elvesztette a szüleit.

Nem tudott mosolyogni, mert még a leghalványabb mosolyt is bűnnek tartotta. Tudta, hogy senki sem tenne neki szemrehányást, mégis ódzkodott a vidámság puszta gondolatától is. Így inkább engedte, hogy a fájdalom és a szomorúság ezen az egyetlen napon szabadon garázdálkodhassanak a lelkében, felkavarva a gondolatait, kiülve az arcára, sötét, már- már gyermeki árnyékot vetve rá.

Ezt a szokatlan árnyékot vette észre Sebastian és amint tudatosult benne, hogy mivel áll szemben azonnal szóvá tette, hogy a mesterének legyen lehetősége megmagyarázni. Tudta, hogy milyen fontosnak tartja az ereje fitogtatását, ezért lepődött meg annyira a hűséges komornyik, amikor az ifjú nemes nem használta ki a váratlan és ritka ajándékot.

Továbbra is némán, szótlanul nézte a hóval fedett kertet.

„ Ez nem vall rá.” Sebastian aggódva vonta össze a szemöldökét. Bármilyen furcsán is hangzik... fájt neki, hogy gazdáját ilyen állapotban kell látnia.

- Mindig ugyanaz... az egész egy hatalmas klisé- törte meg Ciel a feszült csendet, ami kezdett fojtogatóvá válni, mind a démon, mind az elkeseredett gyermek számára.

Sebastian érdeklődve kapta fel a fejét:

- Ezt mégis hogy érti, Bocchan?

- A születésnapom- hangzott a halk felelet- Elizabeth beállít ide egy egész hegynyi ajándékkal, megpróbál felvidítani, de az egésznek az lesz a vége, hogy ő jól szórakozik, én pedig megveregetem a vállam, hogy ismét sikerült elviselnem.

- Ez nem feltétlenül a kisasszony hibája- kuncogott a komornyik- Az ön hozzáállása is lehetne kissé lelkesebb.

- Talán majd jövőre.- Az ifjú gróf megengedett magának egy kimerült sóhajt.

Sebastian éles elméjében hirtelen egy érdekes gondolat öltött alakot. Régóta motoszkált már benne, de ez volt az első eset, hogy nem nyomta el. Ajkai pajkos mosolyra húzódtak, ahogy eldöntötte: nem halogatja tovább.

Ellentmondást nem tűrő mozdulattal támaszkodott meg az asztalon, pokolvörös tekintetét mélyen gazdája királykék tekintetébe fúrva.

A fiatal nemesnek még megszólalni sem volt ideje.

- Bocchan, mit szólna, ha ezt a születésnapját kissé különlegesebbé tennénk?

- Mégis...

- Bízzon bennem!- Szakította félbe a komornyik, fittyet hányva ezzel minden illemszabályra, de egyáltalán nem bánta. Mesterével közösen fognak ma este megszegni egy halom ostoba, emberek által felállított törvényt, amikhez képest ez az apró szabály nevetve eltörpült.

- Csak engedje, hogy vezessem- folytatta továbbra is szélesen mosolyogva.

Ahogy Ciel bátortalanul fordította félre a fejét, a démon tudta, hogy nyert ügye van. Phantomhive grófja túlságosan régen vágyott már egy kis melegségre a kínzásnak is beillő ünneplések alatt, Sebastian pedig ezt most az előnyére fordította.

Ahogy kinyújtotta a gyermek felé a kezét, hogy eltüntesse a félelmét, akaratlanul is ellágyult a tekintete. Ez a gyönyörű, ébenfekete éjszaka csakis azért borult rájuk, hogy elrejtse bűnüket a földhözragadt emberek elől... hogy ez a bűn mindennél édesebb lehessen.

Gyengéd mozdulattal hajolt közelebb a fiúhoz, elégedetten merülve el a ködben, mely lassan az elméjére telepedett:

- Boldog születésnapot Bocchan!

Két Ciel teória

                                                     /Kuroshitsuji teóriák 1. rész/
                                                     

Ennek a rendkívül elterjedt és népszerű elméletnek két "alfaja" van.... mindkettő alapja ugyanaz, miszerint a Phantomhive házaspárnak ikreik voltak. 

Az egyik lehetőség szerint az egyik iker bennégett a Phantomhive házban, a másikat pedig vitték a csúnya sátánista bácsik feláldozni. 

A másik lehetőség szerint ( én emellett teszem le a voksomat) az egyik fiút feláldozták( ez megmagyarázná a teljes felkoncolásból való felépülést, amire a következő részben fogok kitérni) a másik pedig szerződést kötött Sebbyvel. 

Ennek a teóriának leginkább a húsvétos fejezet adja az alapját: Lizzy készít egy tojást, és megkérdezi Cielt, hogy tetszik-e neki. Mire Ciel azt feleli, hogy igen,gyönyörű, pont olyan szép, mint azok a tojások, amiket az elmúlt években festett.( nem szó szerint idéztem, de ez volt a lényege) Lizzy ezen fennakad, mivel-ahogy a gondolataiból kiderült-EZ VOLT A LEGESLEGELSŐ ÉV, HOGY SAJÁT MAGA FESTETT TOJÁST (!!!!!!!!) 

Ergo, a mi édes, egyetlen shotánk vagy amnéziás vagy tényleg kettő volt belőle és csak az egyik vett részt a társasági életben VAGY a jelenlegi Ciel Phantomhive nem is Phantomhive.

Érdemes elgondolkozni ezen a teórián, mert több nyom mutat egy irányba, ráadásul ott van a tény, hogy Ciel előszerettel hansúlyozza, hogy ő Ciel Phantomhive, ő a ház feje, mintha önmagának akarná bizonygatni, ami lehet attól is, hogy korábban valaki más lett volna a családfő.

És van még valami, méghozzá ez a kép, amit Toboso Yana valamilyen Kuro-s eseményre készített:

Vannak, akik úgy gondolják, hogy ezen a képen Ciel nem Lizzy kezét fogja, hanem valaki másét, a fénykép pedig félig megégett, ezáltal lehet, hogy szimbolizál valamit. Ki tudja? Ti mit gondoltok?

                                       

Nefarius Ludus

Amellett, hogy felkerült az Igazságtalan igazság 11. fejezete, A szorosabbra vont póráz címmel, feltöltöttem egy új fanfiction, a Nefarius Ludus első fejezetét. Ez lesz a "hivatalos" képe ( fent).


Gyors, kósza ötletként indult, azután valami mássá nőtte ki magát. Aki olvasta a Sakkjátszmát, az kísérteties hasonlóságokat fog felfedezni :)


4 fejezetesre tervezem, hogy ez mennyire fog sikerülni, az már más kérdés.


Leírás:


" A démonok imádnak játszani, főleg ha egy olyan embert kapnak  partnerül, aki érdekes meglepetéseket tartogat számukra.

                                        ***

 Sebastian Michaelis csak megerősíti ezt a tényt, amikor imádott mesterét arra biztatja, hogy fogadjon vele. A fiatal nemes természetesen nem utasítana vissza egy ilyen különleges játékot, a tét pedig csak fokozza az izgalmakat.

A kérdés csak az, hogy a hazugságok erősebbek- e, mint az igazságok és vajon mit tesz Phantomhive ifjú grófja, ha egy démon minden apró, piszkos cselt bevet, hogy legyőzze? "

Ebben minden benne van :) Ne várjatok nagy áttörést, Ciel érzéseire illetve a Sebastiannal való kapcsolatának mélységére szeretnék fókuszálni :) ( sablonos, tudom...)


Nagyon örülnék a kritikáknak, hogy eddig milyen, bár még nem tértem rá a lényegre! :)


Pici spoiler: Sebby igyekszik majd maximálisan kihasználni a helyzetet, amibe a fogadás sodorja őket.  


Ja, és az Igazságtalan igazság 11. fejezetének bemutatója: mindenki morci... és hisztizik... sokat :P 

Amit olvasok

                                    / Ha az ajándékot keresed görgess kicsit lejjebb/

Aki figyelt az észrevette, hogy hoztam egy új modult "Amit olvasok" címmel, melyben azokat az oldalakat listáztam, amiknek rendszeres olvasója vagyok.

Szeretnék róluk pár szót szólni, hogy nektek is kedvet csináljak a látogatásukhoz.

Katie: Amellett, hogy imádom a Kuro-s ficeit olvasni, a bejegyzéseitől is olyan kellemes hangulatba tudok kerülni, hogy awwwww! Ha a blogján vagyok egyszerűen megjön a kedvem az íráshoz, gyakorlatilag energiát kapok tőlük :) Mindenképpen érdemes benézni hozzá!

Ja, és még valami: hála neki egy életre megváltozott a véleményem a csokis eperről... soha többé nem tudok ugyanúgy nézni rá XD

Funtom's candy: Egy hihetetlenül részletes és informatív angol nyelvű Kuro- s blog. A szinkronszínészek dalai, Kuro-s hírek, állandó frissek, maga a Kuroshitsuji mennyország. :)

Toboso Yana blogja: Ezt gondolom nem kell bemutatni :) A hihetetlenül tehetséges mangaka japán nyelvű blogja gyönyörű illusztrációkkal és kulisszatitkokkal. ( elvileg... ugyanis egy szót sem értek az egészből :P )

Audrey: Egy blog írásról és honlapszerkesztésről. Hasznos tanácsok kezdő íróknak, hogyan vezess egy történetet, milyenek legyenek a szereplők stb. Pár napja találtam meg, érdekes írások vannak rajta. Ha rákattintotok azonnal egy olyan bejegyzésbe csöppentek, ahol a fanfictionök előnyeit és hátrányait tárgyalják. 

Black butler.net: Egy angol nyelvű Kuroshitsuji fórum, ahol minden ( tényleg MINDEN) lehetséges témáról folyik a diskurzus. Kedvenc témám, amikor azt vitatják, hogy vajon Cielt megerőszakolták-e... XD

Jó olvasást! :) 

PS: Szerelmes vagyok... a képbe ( fent). Eljegyeztük egymást, szeptemberben esküvő. 

Ajándék

                                                               /Még mindig tart/

Bár nem akartam ilyen hamar elárulni az ajándékot, amit hűséges olvasóimnak szántam, de nem bírom tovább :) Előre bocsátom, hogy biztos lesznek olyanok, akik számára ez nem ajándék, inkább csak olyan " hagyjuk már, tiszta hülyeség..." típusú, felesleges teher, ez esetben elnézést kérek, hogy az idejüket rabolom :) 




Szóval, az Igazságtalan igazság és a Blink of an eye 10 fejezetét ünnepeljük! Tudom, ez nem nagy szám, de tőlem ( lusta vagyok, és gyorsan ráunok a dolgokra)  hatalmas teljesítmény! 


Tisztában vagyok vele, hogy valószínűleg az első 3 fejezet után abbahagytam volna mindkettőt, ha nem bátorítottatok és segítettetek volna, ezt pedig mindenképpen meg szeretném köszönni. :)


Tehát, a lényeg, amire mindenki kíváncsi :) Szeretnék írni egy új fanfictiont, a címe: Vörös szemeken keresztül a világ...


Ahogy azt már a címéből is ki lehet találni Sebastianról szól, illetve a különböző eseményekről, a komornyik szemével. 


Tehát, az ajándék az lenne, hogy megmondhatnátok, hogy melyik animebeli, mangabeli eseményről szeretnétek tudni, hogy Sebastian hogy látta, mit érzett, mit gondolt. ( Előre szólok, hogy mivel Ciestian fan vagyok, ezért nem lesznek minden utalástól mentesek az írások, de hát az eredeti sem az ) 


7 fejezetet terveztem, tehát az első hét kérést fogom teljesíteni ( ha nagyon úgy áll a dolog, esetleg többet is :) ) Ismét hangsúlyozom, hogy mind az animéből mind a mangából lehet történést választani. 


Hogyan juttatjátok el hozzám a kérést?  Vagy ideírjátok kommentben, vagy valamelyik fanficemhez, vagy facebookon, vagy akár privát üzenetet is küldhettek, ha az nektek úgy kényelmesebb :) 


Gyakorlatilag az első kérés beérkezésekor elkezdem írni a fanficet, szóval viszonylag hamar meg fog érkezni. :) 


Ez lenne az ajándék :) Remélem tetszik és nem okoztam csalódást :) 


PS: Felkerült az Igazságtalan igazság és a Blink of an eye 10. fejezete :) 

Szülinap! :)

Toboso Yana a blogjának a születésnapját ünnepli és nézzétek milyen fantasztikus rajzot kaptunk tőle! (fent)

Sebby lángokat köp! Imádom!

Hajrá Toboso-sensei, mi veled vagyunk! :) 

( Azt hiszem beleszerettem ebbe a képbe.....) 

Mi hol tart?

Gyönyörűséges, Kuroshitsujiban gazdag jó reggelt kívánok mindenkinek!
Legyen mindenki olyan boldog, mint a kis Ciel és csináljon koszorút! :) 


Mivel már egy ideje semmi hír az írásaimról, gondoltam egy kicsit öszefoglalom, hogy mi hol tart, és kb. mikorra várható. Na, tehát.... semmi sehol . Oké, nem, csak olyan jó volt ezt ellőni.


Az Igazságtalan igazság 10. fejezete a lektorom kezei közt van, ahogy a Blink of an eye 10. fejezete is. ( szóismétlés... ez az... ásd el magad :P ) Úgyhogy hamarosan várhatók, ha pedig megjönnek, akkor megmutatom, hogy milyen ajándékot terveztem hűséges olvasóimnak. ( Igen, fanfictionhöz kapcsolódik, mivel semmi máshoz nem értek... )


Mindenesetre egy pici spoiler belőlük:


Az Igazságtalan igazság 10. fejezetének alcíme vagy valami hasonlója ( vicces, hogy én írom, és nem tudom, hogy micsoda....) szóval az a kis mondat a cím alatt... alcím az... de nem, mert túl hosszú, mindegy!


                                " Nem tudtam eldönteni, hogy az engem körülvevő 
                                  vagy az ő szemeiben lángoló tűz a  veszélyesebb"


 A Blink of an eye 10. fejezetének címe: Rémálom. Előre elmondom, hogy Sebastian elmélkedik.... ne tessék túl sokat várni az írástól... alulmúltam önmagamat... megint.


Illetve az Igazságtalan igazság 11. fejezete is készen van, de még nincs végig begépelve :( Reményeim szerint ma begépelem, megy Ayu-chan biztonságos kezei közé, és majd utána feltöltöm :)


Ma hajnali 4-kor keltem, mert nem bírtam aludni ( bezzeg amikor suliba kell menni nem történik ilyen...) így nekiálltam megvalósítani a számtalan Kuro-s fanfices ötletem és megírtam egy új fanfic első fejezetét :) Rövid kis fanfic lesz, úgyhogy ne tessék sokat várni tőle. 
A címe: Nefarius Ludus ( latin: Ördögi Játék)
Ezt is tervezem ma begépelni, utána megy lektoromnak... szegény, szerintem el fog engem átkozni. 


Most körülbelül ennyi, ha minden igaz, hamarosan várható egy bejegyzés-sorozat a legnépszerűbb Kuro-s teóriákról :)


Zárásul pedig egy rövid mondat a Nefarius Ludus első fejezetéből:


                      " Ha az igazság szürke és unalmas, fesd tele színekkel,
                                              ott van rá a hazugság. " 

Megjelent a manga 70. fejezete!

Megjelent a Kuroshitsuji manga régóta várt 70. fejezete, amelyben végre folytatódik az iskolás ügy, cuki, tettrekész, bosszúszomjas Ciellel, hűséges baráttal és szemüveges, tanító módban lévő Sebastiannal. (awwwww...)

Több oldalon is olvastam, hogy sokan úgy érzik picit lassan halad a történet, ugyanis még gyakorlatilag semmit sem tudtunk meg a Királynő eltűnt rokonáról.

Akik pörgést várnak és haladást a fő ügyben, azokat sajnos ki kell ábrándítanom: ez a fejezet  Ciel bosszúszomja köré épül, a kis shota ugyanis lelkesen készül arra, hogy elégtételt vegyen a szőke szépfiún ( khm...fiún..khm...), Mauriceon, aki az előző fejezetben igencsak rendesen kiszúrt vele. ( Egy kis frissítés: a P4 2 órára hívta Cielt, Maurice azonban azt mondta, hogy 4-re.... szemét...)

                                                  VIGYÁZZ, SPOILEREK!

Első benyomás: Hihetetlenül pozitív! :) A színezett oldal egyszerűen gyönyörű, elegáns egyszerűséggel olvadnak össze a halvány színek, semmi sem rikít, minden olyan... jó, most sznobnak fogok hangzani, de kifinomult, ez az én ízlésemnek pedig abszolút megfelel. Imádom! Ráadásul a kompozíció ( jól ismert ellentétbe állítás, jelezve, hogy nem egy oldalon állnak, mellettük a töltények)... nos, egyszerűen fantasztikus! Egy ilyen pozitív kezdet után csak jó lehet a folytatás- mondtam magamnak és nem tévedtem :)

Alapsztori: 

Ciel Sherlock Holmeshoz méltó megállapítást tesz, miszerint Maurice keze szinte hófehér, ellentétben a többi diák kezével, akiknek a fag-time miatt piszkos és durva.( nem tudom, hogy ezt hogy fordították magyarra, mivel csak angolul olvasom, úgyhogy a félreértések elkerülése végett az angol kifejezést használom :) Mindenesetre azt itt leszögezném, hogy minden tiszteletem a fordítóknak, ezt ugyanis korántsem egyszerű lefordítani, hiszen kismillió jelentése van, a külföldi fórumokon pedig az amerikaiak gyakorlatilag halálra röhögték magukat rajta, mert náluk meg egy eléggé félreérthető jelentéssel bír... jaj Yana, ezzel a szóval beletenyereltél a közepébe)

Ciel tehát arra a következtetésre jut, hogy Maurice is másvalakivel végezteti el a munkát. ( Ciel meg szegény Sebby-t dolgoztatja, kedvenc démonunk a legutóbbi fejezetben oldalakon keresztül panaszkodott :) )

Tehát elkezdenek nyomozni Maurice után. Vajon mit rejtegethet?

Megvalósítás: 

A rajzolásra nem is vesztegetnék túl sok szót, gyönyörű, mint mindig, precíz, szépen kidolgozott. Perfect! 

Ciel: Olyan kis édi, amikor bosszút akar állni, amikor pedig muszáj meglépnie egy olyan lépést, amilyet nem akar ( lásd: picit lentebb)... hát egyszerűen ennivaló! ( nemcsak Sebby akarja megenni...nyam-nyam)

Maurice: Egyre szimpatikusabb lesz, illetve "az ott van, oké, engem nem zavar" karakterek csoportjából átlépett az " idegesít, de aranyos, viszont nem favorit" karakterek csoportjába :) (Igen, rendszerezem őket...) Szóval kapott egy nagyobb szerepet és nem kizárt, hogy az ő hófehér keze is benne van a Királynő rokonának eltűnésében.

VISZONT: Ez már régen kikívánkozik belőlem.... tőlem lehet akár a főgonosz is, de azt senki ne próbálja elhitetni velem, hogy fiú!!!!!!! Egyszerűen fizikai képtelenség, nem lehet, impossible! Úgy fiú, ahogy Sebby szárnyas, glóriás angyalka... oké, lenyugodtam...hú.

Sebby: Valaki világosítsa már fel kedvenc démonunkat, hogy NEM csak úgy lehet információt szerezni valakitől, hogy elkezdünk vele flörtölni ( vagy Beast esetében lefektetjük...), mert ha még egy embernek eljátssza, hogy ő a világ legszexibb pasija ( ami amúgy igaz) akkor esküszöm feltalálom a különböző dimenziók közötti teleportert és átmegyek a Kuro manga világába valamilyen fontos infóval , aztán flörtölhet ahogy akar, orrvérzésig. ( ami elég hamar eljön...)

Ezúttal egy Maurice miatt kiközösített fiú a szerencsés, ( ismét megjegyzem, hogy ő SEM néz ki fiúnak) aki magánya miatt az olvasásba menekül, azonban nem éri el a kiszemelt könyvet és Sebby segít neki... majd letörli a könnyeit, hozzádörgölőzik és meggyóntatja... igen, meggyóntatja. Francba, Sebastian, legalább ne ilyen feltűnően csinálnád...

Mégis hol van ez az aktivitás és találékonyság amikor fangirlök milliói várják, hogy a Ciestian ne csak álom legyen... miért nem tudja ugyanezt Ciellel is megcsinálni?????

Végül kiderül, hogy Maurice több fiút is ugyanolyan sorsra juttatott, mint Cielt... Sose bízz a szőke, zöldszemű, ártatlanul mosolygó manga szereplőkben! 

Tehát valahogy be kellene juttatni egy kémet a Scarlet foxba, valakit, aki elég gazdag, elég magas a státusza és örömmel, dalolva szolgáltat ki információt Cieléknek... Soma herceg ugrik be igaz? Ciel és Sebby ( teljesen egyszerre!!!!!) is rá gondoltak, és mivel nem volt jobb ötlet, hát ezt vetették be. 

Az az arc és szenvedés, amit Ciel itt bevetett minden pénzt megért :DDD Percekig röhögtem rajta, olyan kis édes volt!  Teljes facepalm :D

                                                                        

Soma herceg meg is jelenik, egy elefánton (???) és a tőle megszokott naiv, " mindenkit imádok ezen a világon, főleg Cielt " viselkedésével ismét szerzett nekem pár könnyes nevetéses pillanatot. ( Thank you :) ) 

Azonban a legjobban egyértelműen akkor nevettem, amikor a fejezet végén Sebby egyszer csak hátat fordított Ciel és Soma herceg "boldog" viszontlátásának és úgy csinált, mintha nem is ismerné őket! ( Szép volt Sebby, nagy pacsi! :DDD) 

Még több fantasztikus pillanat:

Amikor Macmillian és Ciel egymás mellett feküdtek az ágyban olyan aranyosak voltak! Csak sajnos félek, hogy ez a kedves, szeplős fiú is Doll sorsára fog jutni :( :( :(

Sebastian beszólt Cielnek! Jó, tudom sokszor szokott ilyet csinálni, de ennyire ritkán tipor bele a kis shota öntudatába.  Amikor Ciel azt részletezte, hogy miért Maurice a hunyó, Sebby ezt mondta: A szagukról felismeri a saját fajtáját? ( jó nem pontosan így volt, de ez a lényege) 

Ciel csak egy "Hmpf"-t tudott kicsikarni magából... kedvenc komornyikunk egy lapon említette a nagy gonosszal :) Szép volt Sebby! Több ilyet szeretnék látni :)

Összegzés:


Imádtam, nagyon jó volt, bár rövid... Kíváncsi vagyok, hogy Toboso- sensei mit fog kihozni ebből az izgalmas kavalkádból :) 

Sakkjátszma ~ új fejezet

Feltöltöttem a Blink of an eye című szösszenetgyűjteményem egy újabb darabkáját, melyben Ciel és Sebastian különböző céljai egy sakkjátszmában csapnak össze, káoszt hagyva a fekete- fehér táblán...

Páran írták, hogy várják, úgyhogy remélem tetszeni fog  nekik :) Ha nem, őszintén sajnálom. :( 

Megjegyzés: Bár feltöltöttem, nem tudom mikor engedélyezik, úgyhogy kis türelmet kérek, amíg ez meg nem történik. :) 

Ui.: Hamarosan elárulom, hogy mi az az olvasóimnak szánt kis ajándék, amivel az Igazságtalan igazság és a Blink of an eye 10 fejezetét ünnepeljük :) 

Gyermek vagy felnőtt?

Sok helyen felmerült kérdésként, hogy Ciel gyerek vagy felnőtt, a vélemények pedig igencsak megoszlanak. Így hát gondoltam egy rövid kis bejegyzésben leírom, hogy én hogyan is értelmezem ezt a dolgot.

Kezdjük az elején: Ciel elvesztette a szüleit, méghozzá egy borzalmas módon ( már ha egyáltalán lehet ezt máshogy), ráadásul az utána következő kínzások csak még több fájdalmat okoztak neki. Ezek után nyugodtan mondhatjuk, hogy felnőtt lett és megért a feladatra, hogy a Phantomhive ház feje legyen.

Viszont vizsgáljuk meg más szemszögből. Ciel kisgyerek volt, amikor a tragédia történt, a szülei iránti ragaszkodása okozta neki az igazi fájdalmat, nem a puszta tény, hogy nincsenek többé. Ráadásul számos jelenet azt bizonyítja, hogy Ciel nem egy felnőtt, aki a gyerekkorát maga mögött hagyta, hanem egy gyerek, aki elkeseredetten vágyik arra, hogy szeressék.

Lehet bármilyen határozott , akkor is csak egy ijedt gyerek marad, aki - bár bámulatraméltó bátorsággal vette kezébe a saját sorsát- a múlt árnyaitól kísértve éli azt a keveset, ami még megmaradt az életéből.

Monoshitsuji~ avagy a II. évad

Nos, ahogy azt már korábban ígértem, ezúttal a sokakat megosztó II. évadról fogok írni, ismét csak saját véleménnyel megspékelve.

Kezdjük a legelején: féltem tőle és ez nagyban meghatározta a későbbi kapcsolatunkat. Amikor véget ért az I. évad, könnyeimet nyelve, elátkozva a rendezőket és gyakorlatilag mindenkit ezen a világon, aki csak élt és mozgott, meghallottam, hogy van II. is. Az első benyomásom ez volt: Mégis hogy? Hiszen a Kuroshitsuji Ciel és Sebastian nélkül nem is Kuroshitsuji.... nem, tényleg nem... Monoshitsuji. 

Aztán valahol meghallgattam az openingjét, és eldöntöttem, lesz, ami lesz, megnézem! Nem túl nagy lelkesedéssel vágtam bele, hiszen úgy éreztem, megkedvelni egy másik gazdát és komornyikot árulás lenne az én ( elnézést a kisajátításért....) Bocchanommal és komornyikommal szemben.


Opening: csillagos ötös a részemről. Mind a zene mind a képi megvalósítás nagyon tetszett, úgyhogy egy kicsit megkönnyebbültem.


Amikor először találkoztam Claudedal, azt hittem, hogy Sebastian egy másik testbe bújva... ( szörnyen sajnálom, bocsánat, a mai napig szégyellem magam!!!!) Mentségemre legyen mondva, csalódott voltam. ( Ez nem a régi Sebastian... mégis mi ez? Sztepptáncol?)


Aloist egészen kedveltem... az első pár másodpercig, egészen pontosan addig, míg ki nem nyomta Hannah  szemét. ( Tulajdonképpen ez ébresztett rá, hogy Ciel viselkedése a szolgák irányában dícséretreméltóan normális... ő legalább nem nyomja ki... khm... nem fogom ismételni magam, úgyis mindenki érti)


Ahogy haladt előre a sorozat egyre inkább idegesített Alois és Claude viselkedése, és valahogy nem tudtam átérezni a fiúval történt tragédiát ( noha Ciel tragédiája az első évadból teljesen átjött, szóval nem én vagyok érzéketlen).


Claude pedig.... egyszerűen borzasztó. ( Elnézést kérek a fanoktól, nem célom senkit sem megbántani) Míg Sebastianban van valami elegáns arisztokratikus vonás, amit egyszerűen imádok, Claude-ból ez egyszerűen hiányzik. Nekem olyan üresnek tűnt a sorozat elején, a vége felé pedig azoktól a fangörcsöktől, amiket szegény Cielnek kellett elviselnie, konkrétan a hányinger kerülgetett. Értelmetlennek éreztem a karakterét. Sajnálom.... nekem nem jött át.
Amit pedig Ciellel tett, nos, azt egyszerűen képtelen voltam neki megbocsátani!


Sajnálom, nagyon előreszaladtam! Szóval, amikor Sebastian először megjelent a cuki kabátjában és megszólalt, én akkorát sikítottam, hogy mérföldekre elhallatszott! Úgy éreztem, az univerzumban lévő egyensúly újra létezik. Amikor pedig Ciel is előkerült ( miért pont egy bőrönd??????!!!!!!!) teljesnek éreztem magam, és megjelent valami ismerős légkör, amit nagyon boldogan fogadtam. :)


Az alaptörténettel semmi bajom nem volt, csak Sebastian viselkedése lepett meg. Kitalálni, hogy gazdája újra bosszút áll... picit meglepődtem, de ha logikusan végiggondoljuk tényleg nem volt más választása, azért pedig pluszpont, hogy továbbra is Ciel mellett maradt és ismét végigcsinálta az egész procedúrát. 


Nem tudom, hogy ki vette észre, de Sebastian viselkedése Ciellel szemben óriási változásokon ment át az első évadhoz képest. Olyan... gyengéd lett, elnéző, kedves, gondoskodó ( ahogy az az openingben is látszik amikor a kalapját fogja), és ez nekem nagyon tetszik. ( Egy csókjelenetet igazán beletehettek volna...)


A befejezésről csak annyit: nem tetszett, bocsi. ( Szegény Sebastian....)


Az endingek és a betétdalok nagyon jók voltak, imádtam őket, a szolgák túlságosan jellemtelennek tűntek ( még Hannah is), Claude tánca eleinte furcsa volt, de rájöttem, hogy szeretem, a két kezdeti főszereplőben csalódtam.... szóval nekem annyira nem tetszett. Ízlés kérdése, de az első évad szerintem jobb volt. Ennek ellenére voltak benne jó részek: vonatos rész, fehér szarvasos rész, fényképezős rész stb. 


Szóval jó volt ez, de úgy éreztem lehetett volna sokkal jobb is. :)

Anime VS. Manga

Ebben a bejegyzésben az anime illetve a manga közötti különbségeket és hasonlóságokat fogom feltálalni nektek persze némi saját véleménnyel fűszerezve ( egyszerűen nem tudok úgy a Kuroshitsujiról írni, hogy ne legyen benne a saját véleményem... próbáltam... nem sikerült). Előre leszögezném, hogy a leírás csak az első évadra vonatkozik, a második évadról ugyanis majd egy másik bejegyzésben szeretnék írni. 


Kezdjük az elkerülhetetlen ténnyel: az anime teljesen más vonalt követett, mint a manga, ami még most is fut ( a rajongók legnagyobb örömére). Van akinek elnyerte a tetszését ez az irány, mások kijelentették, hogy utálják.


Mindkét vélemény teljesen érthető, hiszen a rajongók döntő többsége először az animével ismerkedett meg, csak azután vette kézbe a mangát, és gyakran az első benyomás az erősebb.
Persze az utálat sem elítélendő, hiszen bár a jellemek nagyjából ugyanolyanok, az az angyalos valami, illetve a Pluto-s részek sokakat az őrületbe kergettek, főleg ha előtte belekukkantottak a mangába is. 


Én személy szerint nem utálom az animét, de hadd legyek őszinte: a mangát jobban szeretem, noha az anime évadjainak végignézése után mutatkoztunk be egymásnak. :) 
Valahogy úgy érzem, hogy a mangában jobban kidolgozták a jellemfejlődéseket, illetve az ügyeket. Minden összefügg mindennel, persze egy nagy adag drámába csomagolva a történetet.
 Ráadásul Ciel karaktere is szimpatikusabb számomra az eredeti változatban magam sem tudom, hogy miért. ( Sebastian nem kérdéses, őt ígyis-úgyis megszállottan imádom * őrült fangirl sikoly*)


Az anime nagy előnye azonban az, amit a manga sajnos nem tud nyújtani: a csodálatos zene. 
Amikor először meghallottam azokat a fantasztikus baljóslatú dallamokat- akár az openingekre, endingekre, akár a betétdalokra gondolva- egyszerűen megszédültem. Imádtam, imádom és imádni fogom! Gyönyörűen meg vannak csinálva és hát húúúú... bennem mély nyomot hagytak. :)


Az anime karakterdizájnját is nagyon megszerettem ( szerelem első látásra), de a manga mellett igazából szerintem nem állja meg a helyét. ( Persze ez érthető) Képes vagyok hosszú perceket eltölteni azzal, hogy nyálcsorgatva bámulok egy-egy oldalt a mangából. ( Meghajlok előtted Toboso-sensei!!!!!!)


Azok a borítón lévő  rövid kis mondatok pedig , melyek bevezetik a történeteket abszolút találóak és egyszerűen gyönyörűek. Személyes kedvencem: If our destiny is to eventually drown then let us sink to the very bottom ( A Campania-s ügynél volt :) ) 


Körülbelül ennyi lenne tehát. Még rengeteg mindent le akartam írni, de elfelejtettem, úgyhogy majd lehet, hogy lesz egy part 2 része is ennek a bejegyzésnek. 


Végezetül pedig: a kérdésre tehát, hogy melyik a jobb, az anime vagy a manga, mindenkinek egyedül kell megtalálnia a választ. Én pusztán egy kis útmutatót szerettem volna nyújtani azoknak, akik még nem döntöttek.
Azonban azt hiszem egy dologban mind megegyezhetünk: mindkettő zseniális és utánozhatatlan. 

Kuroshitsuji alaptörténet

Ebben a bejegyzésben bemutatom a Kuroshitsuji című animét és mangát!


Alaptörténet: A történet egy 13 éves angol nemes, Ciel Phantomhive látszólag átlagos élete köré épül, aki magányosan tengeti napjait egy hatalmas házban... illetve mégsem olyan magányosan. 
Mellette áll hűséges komornyikja, aki bármilyen feladatot képes hibátlanul elvégezni, ezért is hívják  a tökéletes komornyiknak. Nem túl hihető, ugye?
Nem is kell elhinni, mert túl jó ahhoz, hogy igaz legyen. Sőt! Igazából ahhoz is túl jó, hogy ember legyen!
Sebastian Michaelis igazából egy démon, aki a ház urát, Cielt szolgálja, méghozzá irigylésreméltó hűséggel és odaadással. * pillanat... nevetek*
Csak vicceltem, hiszen puszta önérdekből nyalja az öntudatos "kölyök" talpát.
Évekkel ezelőtt, Ciel szüleinek a házát felgyújtotta valaki, akinek elég nagy szálka volt az Anglia alvilágát uraló Phantomhive család létezése. A ház akkori ura ( Vincent Phantomhive) és úrnője ( Rachel Phantomhive) sajnálatos módon belehaltak a merényletbe, de az ezen a napon 10 éves Ciel sikeresen megmenekült.
Már ha sikeresnek nevezhető, hogy egy sátánista szekta karmai között kötött ki, akik megpróbálták feláldozni egy démonnak. Ez azonban félresikerült, hiszen a démon úgy döntött, hogy a felvonultatott lelkek közül a mi édes Cielünket választja és neki ajánlja fel a szerződését: segít neki beteljesíteni a bosszúját és végez azokkal, akik megölték a szüleit, de cserébe, amint ez megtörtént, a lelke az övé. 
Így kerültek egymás mellé...
Együtt néznek szembe a kihívásokkal, melyeket az a rendkívül rögös út görget eléjük, amit Ciel választott.
Ám ahogy egyre közelebb kerülnek a pillanathoz, amikor Sebastian megkaparinthatja mestere lelkét, mintha valami más is születne közöttük, mint puszta érdekkapcsolat....


A történetnek tehát ez a fő szála, de nem kell megijedni: emellett számtalan mellékszál színesíti a Faust típusú sztorit. :)
Érdekes szereplők, izgalmas ügyek, romantika, dráma és humor- ezek mind benne vannak a Kuroshitsujiban biztosítva, hogy mindenki találjon benne magának tetsző részt.


Akik idegenkednek a yaoitól, ne fordítsák el a fejüket! Ez a szál ugyanis a fanok között is igencsak vitatott téma, vannak rá utalások ( amik persze teljesen másképp is értelmezhetők), halvány kacsintások a nézők/olvasók felé, de konkrét elemeket nem találni *zokogás* 
( Egy másik bejegyzésben ezt a yaoi oldalt fogom megvizsgálni :) ) 


További pozitívum még a csodálatos zenék, fantasztikus szinkronhangok, remek karakterdizájn ( az anime razolása is szép, de a mangáé egyenesen gyönyörű!!!!!) mellett a korhű viktoriánus kori Anglia ábrázolása. Szokások, ruhák, problémák, a nemesi illetve a nyomornegyedbeli élet.




Kiknek ajánlom? : Mindenkinek, aki úgy érzi, hogy képes szembenézni fontos kérdésekkel ( pl.: Helyes dolog-e a bosszú? Mi a jó és a rossz? Van-e igazság ezen a világon?) és közben egy humorral fűszerezett, igényesen felépített történetet szeretne látni, melynek szereplői azonnal megszerethetők, akár pozitív akár negatív oldalon állítják be őket.


Figyelmeztetés: Amellett, hogy fertőző ( bizonyított tény!!!!!!!) tövig rágott körmöket is eredményezhet egy-egy manga fejezet illetve anime rész között ( saját tapasztalat...)